A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Betegség

Emelt összegű családi pótlék

A betegség kezelése során az alapellátás orvosa, vagy a szakorvos hívja fel a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére, de a szülő is kezdeményezheti annak megállapítását.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

- az a 18 évnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége , illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
- Az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ában elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll.

A megállapítás iránti igényt az igénylő lakóhelye szerinti illetékes Kincstárnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt, melyet a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.
Az emelt összegű családi pótlék összege: 2009. január 1-től a családban nevelkedő jogosult számára 23 300 Ft, egyedülálló szülő esetén 25 900 Ft. A 18 életévet betöltött fogyatékos személy esetén 22 200 Ft.

Gyermekápolási táppénz igénybe vehető:

- egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig
- egy és három év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át
- 6 és 12 év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.
Az anya vagy az apa veheti igénybe.

Gyermekgondozási segély:

Ha a gyermek tartósan beteg , vagy súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. évének betöltéséig jár a meghosszabbított GYES.

Baleseti járadék:

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. (1997. évi LXXX. törvény 57. § (1)-(2) bekezdései)
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az átlagkeresetet a következő szabályok alapján kell kiszámítani: Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset. Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.
1. fokozatban: 14-21% mértékű EK-nál a havi átlagkereset 8%-a
2. fokozatban: 21-28% mértékű EK-nál a havi átlagkereset 10%-a
3. fokozatban: 29-39% mértékű EK-nál a havi átlagkereset 15%-a
4. fokozatban:39%-ot meghaladó EK-nál a havi átlagkereset 30%-a
A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését. (1997. évi LXXXIII. törvény, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet)

Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások mérsékelésére kiadott igazolvány. Az igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult járó beteg rendelésen felírt gyógyszerre, tápszerre, gyógyszerkerete erejéig
– gyógyászati segédeszközre, javításukra, kölcsönzésre
– orvosi rehabilitációra.

Jogosultak köre

 

•  

Alanyi jogon
1. az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
2. a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
3. a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
4. a központi szociális segélyben részesülő;
5. a rokkantsági járadékos;
6. az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
7. az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
8. az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
9. az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az előző két pont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
10. az, aki az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult
11. az, aki öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a 7. vagy 8. pont hatálya alá tartozott;

•  

Normatív alapon:

Az a személy jogosult rá, akinek a havi rendszeres gyógyszerkiadása

• - meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-át (2013-ban 2.850 Ft)
• - a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (2013-ban 28 500 Ft), egyedül élő esetén 150%-át (2013-ban 42.750 Ft).

Méltányosságból:

A jegyző méltányosságból állapítja meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében az önkormányzat feltételei fennállnak. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzat a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összeg 30%-ának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára egy éves időtartamra.
A jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi jogon jogosultak estében két évre szól a jogosultság, a többi esetben egy évre.
A havi rendszeres gyógyszerszükségletet a háziorvos, vagy az intézményi orvos igazolja. Az igazolás tartalmazza az igénylő személyes adatait, TAJ számát, tartós betegségének BNO-kódját, gyógyító eljárások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek neveit, napi mennyiségüket, adagolást. A háziorvosi igazolást és a kérelmet be kell nyújtani a jegyzőhöz, aki továbbítja azt a az egészségbiztosítási szervnek. Az egészségbiztosító állásfoglalást ad a jegyzőnek az egyéni gyógyszerkeret mértékéről. Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de maximum havi 12 000 Ft.  (1993. évi III. törvény 49-53. §, 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet)

Fogyatékossági támogatás

 

A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Jogosult rá a súlyosan fogyatékos személy, akinek az állapota tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot létét orvosszakértői szerv állapítja meg. Nem jogosult rá, aki a vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.
A támogatás mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 vagy 80%-a. Igényelni a MÁK területileg illetékes ügyfélszolgálatán, illetve a megyei Kormányablaknál lehet a "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatvány benyújtásával; a kérelemhez mellékelni kell a háziorvosi beutalót, illetve a fogyatékosságról szóló dokumentációt. Az igazgatóság a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e; ha ebből nem állapítható meg a súlyos fogyatékosság ténye, akkor személyes megjelenésre is kötelezheti az igénylőt.

Fogyatékkal élők juttatásai:

- emelt összegű családi pótlék
- közgyógyellátás
- gyermekétkeztetés esetén 50%-os térítési díj-kedvezmény
- gyermekgondozási segély tíz éves korig
- ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
- utazási kedvezmény, utazási költségtérítés
- normatív tankönyvtámogatás
- személyi jövedelemadó kedvezmény
- gépjárműadó fizetése alóli mentesség

Rokkantsági ellátások

 

A 2011. évi CXCI. törvény teljesen átalakította a korábbi rokkantsági ellátások rendszerét; szabályai 2012. január 1-jén léptek hatályba.

• a rehabilitációs ellátás
• a rokkantsági ellátás
• a bányászok egészségkárosodási járadéka.

Ezek az ellátások léptek a helyébe a korábbi rokkantsági nyugdíjnak, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátás(ok)nak. 2012. január 1-jétől tehát rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem állapítható meg. Nem állapítható meg rehabilitációs járadék sem, a korábban megállapított ellátásokat még az eredetileg meghatározott határozott időtartam lejártáig folyósítják.

Korábbi ellátások átalakítása 

Aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, és

• 1949-ben, vagy korábban született, annak az ellátása öregségi nyugdíjjá alakult. Külön felülvizsgálaton nem kellett részt vennie. Keresőtevékenységet jövedelemkorlátozás nélkül végezhet. 

• 1950-54 között született, az 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap. Felülvizsgálaton a korábbi határozat szerint kell részt vennie, annak eredményétől függően az ellátás folytatódik, átalakul vagy megszűnik. Keresőtevékenységet korlátozással folytathat; 2012 júniusa után a minimálbér 150 százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem elérésekor megszűnik az ellátás. 

• 1955-ben, vagy később született, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2012. március 31-éig kellett kérnie a komplex újraminősítést; ha ezt elmulasztotta, akkor május 31-éig megszűnik az ellátás. Ezután a felülvizsgálat eredményétől függően vagy változatlan összegű rokkantsági ellátást, vagy rehabilitációs ellátást kap. Keresőtevékenységet folytathat a komplex újraminősítésig, de ha a jövedelem meghaladja hat hónapon keresztül a minimálbért, illetve az ellátás kétszeresét, akkor megszüntetik az ellátást. A minősítést követően, ha rehabilitációs ellátást kap a jogosult, akkor keresőtevékenysége alatt szünetel az ellátás; ha rokkantsági ellátásban részesül a továbbiakban, akkor a minimálbér 150 százalékát meghaladó háromhavi átlagjövedelem elérésekor megszüntetik az ellátást.

Aki 2011. december 1-jén az I-II. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban részesült, és

• 1949-ben, vagy korábban született, annak az ellátása öregségi nyugdíjjá alakult. Felülvizsgálaton nem kell részt vennie, s korlátozás nélkül folytathat jövedelemszerzésre irányuló keresőtevékenységet.

• 1950-ben, vagy később született, annak az ellátása rokkantsági ellátássá alakult. Felülvizsgálaton a korábbi határozat szerint kell részt vennie, s annak az eredményétől függően folytatódik, átalakul vagy megszűnik az ellátás. 2012 júniusa után, ha egyéb jövedelme is van, a minimálbér 150 százalékát meghaladó háromhavi átlagjövedelem esetén megszűnik az ellátás.

Aki 2011. december 1-jén rendszeres szociális járadékban részesült, és

• 1954-ben vagy korábban született, annak az ellátása rokkantsági ellátássá alakult. Felülvizsgálaton a korábbi határozat szerint kell részt vennie, s a minősítés eredményétől függően folytatódik, átalakul vagy megszűnik az ellátás. Ha jövedelemszerző tevékenységet is folytat, akkor 2012 júniusát követően, a minimálbér 150 százalékát elérő háromhavi átlagjövedelem esetén megszüntetik ez ellátást.

• 1955-ben vagy később született, az 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2012. március 31-éig kellett kérni a komplex újraminősítést; ha ezt elmulasztotta, május 1-je után megszűnt az ellátás. A jövedelemszerzési korlát így alakult: a komplex újraminősítést megelőzően a havi minimálbér 80 százalékát hat hónapon meghaladó jövedelem megszerzése esetén megszüntetik az ellátást. Az újraminősítést követően, ha rehabilitációs ellátást kap, akkor a keresőtevékenység esetén szünetel az eljárás; ha rokkantsági ellátást kap, akkor a minimálbér 150 százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem esetén megszűnik az ellátás. 

Aki 2011. december 31-én átmeneti járadékot kapott, annak rokkantsági ellátássá alakult a járadéka. Felülvizsgálaton a korábbi határozat szerint kell részt vennie, s a minősítés eredményétől függően folytatódik, megszűnik vagy átalakul az ellátás. A 2012 júniusát követően elért, a minimálbér 150 százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem elérésekor megszüntetik az ellátást. 

Aki 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesült, annak továbbra is rehabilitációs járadék jár a korábban meghatározott időpontig. Felülvizsgálaton nem kell részt vennie, az ellátás kétszeresét és a minimálbért elérő átlagos havi jövedelem esetén járadék összegét a felére kell csökkenteni, ha ezek a feltételek 6 hónapon keresztül fennállnak, akkor meg kell szüntetni a járadékot. A rehabilitációs járadék után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, folyósítási időszaka szolgálati időszaknak számít, az öregségi nyugdíj kiszámításánál azonban nem kell figyelembe venni az összegét. 

Aki 2011. december 31-én a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesült, az a továbbiakban a bányászok egészségkárosodási járadéka elnevezésű ellátásban részesül. A korábbi határozat szerint kell részt vennie felülvizsgálaton, az ellátás az itt kapott minősítés eredményétől függően folytatódik, átalakul vagy megszűnik. A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelem megszerzésének a hónapjától az év végéig szüneteltetik az ellátást (a korhatár eléréséig).

Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos, vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Feltétel az is, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, illetve kizáró ok, ha más rendszeres pénzellátásban részesül (itt vannak kivételek, melyek nem jelentenek kizáró okot.) Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható, s az egyéb feltételeknek megfelelő igénylőnek is, ha a kérelem benyújtásakor a nyugdíjig kevesebb, mint 5 éve van hátra. A rokkantsági ellátás 2012-ben a minimálbér 30 és 150 százaléka közötti összeg; pontos mértéke a megállapítást megelőző naptári évben szerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelemtől, s a rehabilitációs ellenjavaslattól függ.

A rokkantsági ellátás után nem kell sem személyi jövedelemadót vagy ehót fizetni; nyugdíjjárulékot vagy más közterhet sem kell fizetni, így időszakuk nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából.

A rokkantsági ellátás megszűnik, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, s az ebből származó jövedelme három egymást követő hónapban eléri a minimálbér 150 százalékát. 

Rehabilitációs ellátás állapítható meg a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Fontos, hogy az igényléskor ne végezzen keresőtevékenységet, s ne kapjon más rendszeres pénzbeli ellátást (a törvényben meghatározott kivételekkel). A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, maximum három évre állapítják meg. A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és a rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat kap. A rehabilitációs ellátás összegét az igénylő a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme és rehabilitálhatóságának várható időtartama határozza meg.

Rehabilitációs terv: Új kötelezettség is járul az ellátáshoz: a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított öt napon belül fel kell keresni a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget, ahol elkészítik a rehabilitációs tervet (a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a munkaügyi központnak ezt a tervet elkészítenie.) A tervet az ellátásban részesülőnek alá kell írnia, s a benne lévő kötelezettségeket teljesítenie.

Rehabilitációs kártya: A legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú és rehabilitálható személy, illetve mindazok, akik 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesültek, jogosultak lesznek erre a kártyára. A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér kétszerese feletti jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A rehabilitációs ellátás után nem kell sem személyi jövedelemadót vagy ehót fizetni; meg kell fizetni azonban az újonnan megállapított ellátás, illetve az ellátás átalakítását követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot. Így ez az időszak beleszámít a szolgálati időbe, de összegét nem kell figyelembe venni a nyugellátás kiszámolása során. A 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatás után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni, így ez nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából.

A rehabilitációs ellátás szüneteltetése: Szüneteltetni kell a rehabilitációs ellátásban részesülő személy pénzbeli ellátását a keresőtevékenység, közfoglalkoztatás és a keresőképtelenség időszakára.

A rehabilitációs ellátás megszűnése: ha a jogosult egészségi állapota, rehabilitálhatósága indokolja, vagy rendszeres pénzbeli ellátást kap. Megszűnik akkor is, ha a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt határozott időtartam lejár.

 

 

Ápolási díj:

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.
Három jogcímen vehető igénybe:
1. állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása
2. a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása
3. a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén.
Összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összege, melyből nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül. Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhely szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását és szakvéleményét

Parkolási igazolvány

Parkolási igazolványra az jogosult, aki súlyos mozgáskorlátozott, látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, akinek emelt összegű családi pótlék jár, és aki a fogyatékos minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.
Az igazolvány birtokosa és az őt szállító személy jogosult:
- behajthat a behajtani tilosba, ha abban az utcában van az úti célja
- megállhat a járdán akkor is, ha azt jelzőtábla tiltja
- várakozhat, ahol várakozni tilos
- ellenőrző óra, vagy parkolási automata használata nélkül parkolhat.
Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) jár el. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az igényléshez csatolni kell hozzá az orvosi szakvéleményt vagy a szakhatósági állásfoglalást. Az igazolvány érvényességi ideje 3 év, vagy a szakorvosi papíron jelzett idő, esetenként öt év.
A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.
Az igazolványt a szélvédő mögött, jól látható módon kell elhelyezni. A kedvezmények csak a jogosult szállításakor vehetők igénybe. (218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet)

Betegjogi (és ellátottjogi) képviselő

A betegjogi képviselő az egészségügyi törvényben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket jogaik megismerésében és érvényesítésében.

A betegjogi képviselő tevékenysége többek közt, különösen az alábbiakat foglalja magában:
1. segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
2. segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását;
3. a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget;
4. rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál

A betegjogi képviselő elérhetősége
A betegjogi képviselő hetente legalább egy alkalommal fogadóórát tart a Közalapítvány által működtetett területi irodában, a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók esetében pedig legalább heti egy napon helyben is.
Regionális irodák elérhetősége:
http://www.jogvedok.hu/www/regionalisirodak/lay/articles/show/75/regionalis_irodak_elerhetosegei
 

Házi segítségnyújtás

Az önálló életvitel megoldását segítő szolgáltatás. Igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a szakértői bizottságnál. A házi segítségnyújtás legfeljebb napi 4 órában nyújtható.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: önálló életvitel mellett, krízishelyzetek elhárítására céljából nyújtott szolgáltatás.

 Táppénz

 

Változások a táppénzszabályozásban!

Letölthető anyag

 

A táppénz a társadalombiztosítási gondoskodás keretében a különböző keresőképtelenségi okok esetére biztosít megélhetést a jogosult számára. Előfeltétele, hogy biztosítási jogviszony álljon fenn.

Táppénzre jogosult:

-       aki a társadalombiztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint

-       aki társadalombiztosításának megszűnését követő harmadik napig válik keresőképtelenné (passzív táppénz).

Amennyiben a táppénz jogosultjának egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn, úgy a keresőképtelenséget és a táppénz jogosultságot külön-külön kell megállapítani.

Keresőképtelennek számít, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni

Táppénz igénybevételére jogosult továbbá, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

 

A keresőképesség elbírálására az OEP finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A táppénz jogosultság alapját képező keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Kivételesen indokolt esetben orvos-szakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

 

Táppénz a keresőképtelenség tartamára, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

 

Gyermekápolási táppénz: Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

 

Aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított, úgy annak a biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz.

Nem jár táppénz:

-       a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetére jogosult,

-       amely alatt a biztosítás szünetel,

-       munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs,

-       a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

-       a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amikor a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

-       az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, valamint

-       a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

 A GYES melletti táppénzre speciális szabályok irányadók.

A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra. A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelmet veszik figyelembe.

Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a táppénz a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra. Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb. A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, amennyiben a táppénz jogosult legalább kétévi folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem ötven százaléka két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt.