A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Élettársi kapcsolat

 

(Vonatkozó jogszabály: a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) Nem összetévesztendő a bejegyzett élettársi kapcsolattal!

 

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (Ptk. 6:514. §) Az élettársak hozzátartozónak, de nem közeli hozzátartozónak minősülnek a Ptk. szerint [8:1. § (1) bekezdés 2. pont].

Az élettársak vagyoni viszonyai

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. E szerződés megfelelő rendelkezésének hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A vagyonszaporulatot a szerzés arányában, elsősorban természetben kell megosztani: figyelembe kell venni a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát is. Ha a megfelelő arány nem állapítható meg, akkor egyenlően kell elosztani, kivéve ha ez valamelyik félre nézve méltánytalan. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Külön rendelkezik a Ptk. a közösen használt lakás sorsáról: a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik; ezt a szerződést szintén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, s a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról, ebben az esetben a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve. (Ptk. 6:516–517. §)

Öröklés az élettársak között

A törvényes öröklés szabályai alapján (tehát, ha az örökhagyónak nincs érvényes végrendelete) az élettárs nem lehet örökös, de végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet. Az élettársnak nem jár az örökségből kötelesrész sem.

Élettársi kapcsolat és gyermekek

A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, így ezek rendezése érdekében a szülők által megkötött megállapodás, illetve a Ptk. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak. (Ptk. 4:178–4:185. §)

Szociális ellátások

A családi pótlék tekintetében nincs különbség abban, ha a gyermek házasságból vagy élettársi viszonyból született (a családi pótlék szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa).
A családi adókedvezmény igénybevételére élettársak is jogosultak, és a jogosult a vele közös háztartásban élő élettársával az adóév végén megoszthatja azt.
Meghatározott feltételek fennállása esetén özvegyi nyugdíjat az élettárs is kaphat. Élettársa akkor részesülhet özvegyi nyugdíjban, ha élettársával egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
[1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdés e) pont; 45. § (2) bekezdés]

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal majdnem azonos joghatásokkal jár, leszámítva például, hogy bejegyzett élettársak nem fogadhatnak együtt örökbe, illetve, hogy nem viselhetik egymás nevét. (vonatkozó jogszabály: 2009. évi XXIX. törvény)