A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Felsőoktatás

A Bolognai-rendszer

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal megnyílt az út a külföldi munkavállalás előtt, de mivel az egyes országokban eltérő oktatási rendszerek működtek, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése. Ezekre és más hasonló problémákra válaszul Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, melyet hazánk is aláírt. A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai:

• - könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),
• - két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,
• - egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,
• - a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése.

A többciklusú képzési rendszer:
A felsőoktatás egységesen három, egymásra épülő szakaszból áll:

• 1.) alapképzés (6-8 félév), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg. Lényegesen kevesebb szak indul, mint korábban főiskolai képzésben, cél az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgató többsége az alapképzés után valószínűleg dolgozni kezd, hiszen rendelkezik az ehhez szükséges felsőfokú végzettséggel. Ha szeretné tovább elmélyíteni a tudását, akkor folytathatja felsőbb szintű tanulmányait, az ún. mesterképzésben. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök), úgynevezett osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, a képzés speciális jellege miatt ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat.
• 2.) mesterképzés (2-4 félév, a tanárképzés 5 féléves) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti, ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák majd meg. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség
• 3.) doktori képzés (3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége.

Jelentkezés

A központi felvételi eljárások esetében kizárólag meghatározott időszakokban lehet jelentkezni. A sikeres felvételihez vezető út első lépése a jelentkezés hibátlan benyújtása. Felvételire jelentkezni két módon lehet: papír alapú jelentkezési lapon (postai úton), vagy elektronikus felvételivel (e-felvételi), tehát interneten keresztül.

E-felvételi

Az e-felvételi rendszer használata két nagy részre bontható, az egyik az interneten keresztül leadott jelentkezés, a másik pedig az internetes ügyintézés. Az e-felvételi a felsőoktatási jelentkezés online változata, amely teljes mértékben egyenértékű a hagyományos, papír alapú jelentkezéssel.
Az e-felvételi segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az e-felvételi lehetősége az OFIK honlapján a www.felvi.hu-n vehető igénybe. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők gyakran vétenek. Az interneten a kitöltőket súgók, útmutatók, üzenetek, keresők segítik, az automatikusan érvényesíthető korrekciókat pedig begépelés után a rendszer saját maga elvégzi. Ha a hiba érdemi - de ellenőrizhető és informatikailag kezelhető -, arról az e-felvételiző értesítést kap. Az e-felvételi tehát nem engedi meg a hibás űrlapkitöltést. Emellett az e-felvételi felületén automatikusan megjelenik a befizetendő eljárási díj összege, valamint a jelentkezéshez csatolandó dokumentumok listája is. A felsőoktatási intézmények által a jelentkezési lapok mellékleteként kért különböző dokumentumok elektronikus formában szintén feltölthetőek a felületre, ebben az esetben ezeket sem kell postán elküldeni az intézményeknek. Ezekről a követelményekről az e-jelentkezés felülete listát készít, figyelembe véve az összes jelentkezési helyet és figyelmeztet a hiányokra. Amennyiben az e-felvételizőnek nincsen lehetősége a szükséges bizonyítványok, oklevelek, tanúsítványok és egyéb igazolások elektronikus beolvasására (szkennelésére), akkor ezeket a dokumentum másolatokat postán kell eljuttatnia az érintett intézményekhez.
Az e-felvételi nem csak a jelentkezéshez, hanem az azt követő ügyintézéshez is használható. A jelentkezési időszak lezárulása után és a jelentkezői adatok feldolgozását követően ismét megnyílik az e-felvételi felülete és bárki nekiláthat a felvételi ügyintézésnek (dokumentumfeltöltés, sorrendmódosítás, adatmódosítás). Az e-felvételi ügyintézést minden jelentkező igénybe veheti, függetlenül attól, hogy postai úton, vagy online módon jelentkezett.
Az elektronikus úton jelentkezőnek a webes űrlapok kitöltése után hitelesítenie kell jelentkezését.
A hitelesítésre két lehetőség van:
1.) Ügyfélkapu regisztráció: Amennyiben az e-felvételiző rendelkezik ilyen regisztrációval, akkor a hitelesítés a két rendszer kapcsolata folytán automatikusan megtörténik.
2.) Regisztrációs lap: A felvételizőnek a jelentkezés véglegesítése után ki kell nyomtatnia a felületről az ún. regisztrációs lapot (amely az általa megadott személyes adatokat, a jelentkezéseket és azok sorrendjét tartalmazza) és azt - célszerűen ajánlott küldeményként - postáznia kell a megadott címre.
Az e-felvételiző jelentkezési szándéka az aláírt regisztrációs lap visszaküldése után válhat csak véglegesen érvényes jelentkezéssé. A regisztrációs lapot nem szükséges a jelentkezési határidőig elküldeni.

Jelentkezési lap

A jelentkezési lapok az adott eljárás Felsőoktatási felvételi tájékoztatójával egy időben jelennek meg. Az ingyenesen beszerezhető felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok a Felsőoktatási felvételi tájékoztatókkal egy időben, azok mellékleteként jelennek meg. A lapok ezen felül a felvételi eljárások jelentkezési időszakában több helyen is beszerezhetőek (pl.: az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatain).

A kitöltött jelentkezési lapok csak postai úton juttathatók el a jelentkezési lapon is szereplő címre. A nyomtatványt a valóságnak megfelelően a jelentkezőnek kell kitöltenie és saját aláírásával ellátnia.
A jelentkezési laphoz tartozik az ún. kitöltési útmutató, ami tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyeket az egyes pontok kitöltésekor fontos megismerni, de az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztató is részletesen tájékoztat a tudnivalókról.
A jelentkezési lapon közölni kell a személyes adatokat, a kiválasztott felsőoktatási intézményt, kart, a szakot, a képzés formáját (költségtérítéses, államilag támogatott, vagy mindkét képzési formára való felvételt) és a jelentkezések sorrendjét. A jelentkezési sorrend gondos mérlegelésének fontosságát mutatja, hogy nem vehető fel a jelentkező az adott felsőoktatási intézménybe, ha a jelentkezési lapján az általa megjelölt sorrendben előrébb szereplő felsőoktatási intézménybe már felvették Fontos tudni, hogy a jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal módosíthatja a sorrendet.
A jelentkezési laphoz csatolni kell: a korábbi középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget igazoló okiratokat; a többletpontokat és egyéb kedvezményeket megalapozó dokumentumok másolatát; valamint a felvételi eljárással kapcsolatos díjak befizetésének igazolását.
Nem vehet részt a felvételi eljárásban az a jelentkező, aki a fenti adatokat hiánypótlásra felhívás ellenére sem pótolja. A jelentkezési lapok beadásának határidejét jogszabály határozza meg. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Felvételi

A felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag elektronikusan lehet jelentkezni, az e-felvételiről, valamint a további ügyintézésről bővebb információ itt található.

Felsőoktatási támogatások

[51/2007. (III. 26.) Kormány rendelet] 
Csak az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek a különböző (tanulmányi vagy szociális alapon járó) ösztöndíjakban. Már csak ezért is megéri az igyekezet, hogy ne kelljen költségtérítéses képzésre járni.
Ezeket a hallgató intézménye az állam által biztosított normatívákból fedezi.

A költségtérítéses hallgatók is kaphatnak kedvezményeket:

• Részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetés;
• Költségtérítés összegének csökkentése (tanulmányi és/vagy szociális alapon);
• Mentesítés a költségtérítés alól (tanulmányi és/vagy szociális alapon).

Az államilag támogatott képzésekre járó hallgatók alapvetően kétfajta juttatásban részesülhetnek:

• 1.) szociális juttatás,
• 2.) teljesítmény alapján járó juttatás.

1. A szociális juttatások nem járnak automatikusan, pályázni kell rájuk.

Alaptámogatás

Az első tanév első félévében még nem kaphat a hallgató tanulmányi ösztöndíjat. Ehelyett a hallgatói normatíva 50 %-át kitevő egyszeri támogatást kaphat a hallgató, ha:

• - rokkant;
• - fogyatékkal él;
• - legalább egy gyermeke van;
• - ápolási díjban részesül;
• - legalább két eltartott testvére van;
• - legalább két kiskorú gyermek gyámja;
• - árva;
• - korábban tartós nevelésbe vették;
• - a hallgatóval egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülő elhunyt;
• - halmozottan hátrányos helyzetű;
• - hátrányos helyzetű;
• - gyámsága nagykorúság miatt szűnt meg; - félárva, és még nem múlt el 25 éves.

A rendszeres szociális támogatás

már nem jár alanyi jogon, pályázni kell rá mindenkinek. Így e támogatásra pályázhat az a szociálisan rászorult hallgató, aki:

• - fogyatékkal él;
• - rokkant;
• - legalább egy gyermeke van;
• - ápolási díjban részesül;
• - legalább két eltartott testvére van;
• - árva;
• - korábban tartós nevelésbe vették;
• - a hallgatóval egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülő elhunyt;
• - halmozottan hátrányos helyzetű.

A szociálisan rászorultság szempontjait a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A szociális támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói normatíva 20 %-a.

Annak a hallgatónak, aki

• - hátrányos helyzetű;
• - gyámsága nagykorúság miatt szűnt meg;
• - félárva, és még nem múlt el 25 éves

a szociális támogatás összege havonta minimum a hallgatói normatíva 10 %-a.

Rendkívüli szociális támogatás

E támogatásnak az a célja, hogy egyszeri jelleggel, valamilyen a hallgató életében történt hirtelen, negatív változás esetén segítséget nyújtson. Az egyes intézményeken belül más és más elvek alapján, különböző mértékben biztosítják. Rendszerint havonta pályázható.

2. Teljesítmény alapú támogatások

Tanulmányi ösztöndíj

Az első tanév második félévétől kaphat az államilag támogatott hallgatók maximum 50 %-a tanulmányi ösztöndíjat. Összege minimum a hallgatói normatíva 5 %-a. A teljesítmény értékelésének és az ösztöndíj számításának szabályai az adott intézmény térítési és juttatási szabályzatában vannak meghatározva.

Köztársasági ösztöndíj

A kiemelkedő tanulmányi eredmény mellett szakmai és tudományos téren is jól teljesítő hallgatók kaphatják meg. Minimum két lezárt félév és 55 megszerzett kreditpont után lehet rá pályázni. Egy tanévnyi időtartamra az intézmény javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter adományozza.

Lakhatási támogatás

Pályázat, akkor is benyújtható ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal, de a jogosultság megszűnik, ha a hallgató állami támogatásban részesülő kollégiumba kerül,

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

Célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amely két részből áll. Az egyik az önkormányzati ösztöndíjrész: ezen ösztöndíjpályázat létrehozásának célja, hogy a szociális támogatási rendszerben azon a szinten történjen a döntéshozás, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni. Ennek megfelelően az önkormányzat által évente kiírt Bursa Hungarica pályázat helyben kerül elbírálásra. A támogatás havi összegét pályázónként állapítja meg az helyi önkormányzat, melyet kiegészíthet a megyei önkormányzat. A támogatás másik része az intézményi ösztöndíjrész, a minisztérium az önkormányzat által megállapított támogatási összeget az önkormányzati támogatással megegyező mértékben kiegészíti.

Egyéb ösztöndíjak

A tantervi követelményeken felül kiemelkedő szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet, melynek odaítélési módjáról és feltételeiről az intézményi szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

Hallgatói költségtérítések

Az államilag nem támogatott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. A költségtérítés pontos összegét szakonként közzé kell tenni a felvételi tájékoztatóban.
Ugyancsak az intézmény szervezeti szabályzatában kell meghatározni azokat a szabályokat, melyek alapján az intézmény vezetője dönt a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.

Kollégiumi elhelyezés

A felsőoktatási intézményekbe felvettek pályázat útján kérhetik kollégiumi elhelyezésüket. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni, s figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét.

Diákhitel

A Diákhitel 1-2. honlapja itt elérhető.