A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Fontosabb szerződések

 

Házaló kereskedés (az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződés)

(vonatkozó jogszabály: 213/2008. (VIII. 29.) Kormányrendelet)

Az olyan szerződések tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányulnak, és, amelyek megkötésére a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén (telephelyén) kívül kerül sor. Különösen a fogyasztó lakásán, munkahelyén (feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem annak kifejezett kívánságára keresi fel); vagy a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával. Amennyiben a fogyasztó kéri a vállalkozás látogatását, de a szerződés más termékre, szolgáltatásra nézve jön létre (feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, hogy a vállalkozás e termék, szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik) e jogszabály alkalmazandó.

Nem terjed ki a rendelet hatálya az építési; az ingatlanra, vagy ingatlanra vonatkozó jog megszerzésére irányuló, a biztosítási és az értékpapírra vonatkozó szerződésekre; valamint a vásáron, piacon vagy közterületen végzett értékesítő tevékenységre sem.

A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni annak elállási jogáról és annak a személynek a nevéről, címéről, valamint e-mail címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. Ha ennek nem tesz eleget a szerződés semmis.

A fogyasztó termék értékesítési szerződés esetén a termék kézhezvételének napjától (szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötés napjától) számított nyolc munkanap elteltéig indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó azt a határidő lejárata előtt elküldi.

Ha a fogyasztó ezen elállási jogával él, nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, ami a rendeltetésszerű használat következménye és nem köteles használati díjat fizetni a termék használatáért.

Nem gyakorolható az elállási jog, amennyiben a fogyasztó a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni.(Ha csak egy részét tudja visszaszolgáltatni, de annak értéke, használhatósága nem csökkent, akkor a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.)

A fogyasztó a lakásán, üzleten kívüli kereskedés céljából nem kereshető fel 19 és 9 óra között, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult.

A fogyasztót felkereső személy köteles személyazonosságát, illetve, ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.

Házaló kereskedelem formájában nem forgalmazható például gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, veszélyesnek minősülő anyag vagy készítmény, élelmiszer (a zöldség és a gyümölcs kivételével), tűz- és robbanásveszélyes anyag, drágakő, nemesfém, vagy az abból készült ékszer, jövedéki termék (dohányáru, alkohol). (210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet)

Lakásbérlet (1993. évi LXXVIII. törvény)

Lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, valamint a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

A szerződést a felek kötelesek írásba foglalni

A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály állapítja meg, akkor is létrejön a szerződés, ha a felek a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg (ilyenkor a bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő 8 napon belül írásban közölni a bérlővel, ha ő ezt az összeget a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni).

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (önkormányzati lakás) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni, ilyen feltétel lehet például, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, s 2hónapot meghaladó távollétét köteles írásban bejelenteni.

A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat csak együttesen gyakorolhatják.

Társbérlet esetén a bérlők a lakás meghatározott szobáit, helységeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják. A társbérlő önálló bérlő.

A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni, akkor megfelelő, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

Lakásberendezések például a tűzhely, kályha, konvektor, villanybojler, fürdőszoba berendezések, elektromos kapcsolók.

Központi berendezésnek számítanak a víz-, csatorna és gázvezetékek, a hozzájuk tartozó szerelvények.

A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint, hogy a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott és szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti.

A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképez állapotáról, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A bérlő az igazolt költségeinek megtérítését igényelheti, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett.

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Ez esetben meg kell állapodniuk a költségek megtérítésében (például: lakbérmérséklés formájában).

A lakbért a bérlő a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérlő részére megfizetni. A lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, akkor azt havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell megfizetni.

Aki a lakást jogcím nélkül használja, az lakáshasználati díjat köteles fizetni.

A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják, ezt a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, időszakonként ellenőrizheti.

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; ennek hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

A felek az őket terhelő munkát úgy kötelesek elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, valamint a munkáról kötelesek az érdekelt bérlőket értesíteni. (Kivéve, ha arra életveszély elhárítása érdekében van szükség.)

A bérlő a lakásba más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be (kiskorú gyermek esetében nem szükséges ez).

Önkormányzati lakás esetén írásbeli hozzájárulás nélkül is befogadható a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője.

A szerződés megszűnésének egyik esete, amikor a bérbeadó a szerződést írásban felmondja.

Erre akkor van joga, ha

• 1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy más a szerződésben vállalt vagy jogszabályi kötelezettségét nem teljesíti,
• 2. a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak, vagy a lakást rongálják, vagy rendeltetés ellenesen használják, vagy
• 3. a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel ugyanazon a településen.

A felmondást meg kell előznie egy előzetes felszólításnak, kivéve, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.

A felmondási idő nem lehet kevesebb, mint 15 nap. A felmondást írásban kell megtenni.

A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de nem lehet rövidebb, mint 15 nap.

A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, az eltartó tartási kötelezettségét teljesítette és a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

Önkormányzati lakás esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, vagy szülője, akkor is jogosult a lakásbérleti jog folytatására, ha őt a bérlő a lakásba befogadta és annak halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

Aki a lakásbérleti jogot folytatja köteles a lakáshasználatot (változatlan feltételek mellett) továbbra is biztosítani azoknak, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség (például: üzlethelyiség) bérletére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni, a vonatkozó jogszabály Második részében foglalt eltérésekkel.(1993. évi LXXVIII. törvény 36. § -tól)