A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Gyámság

 

A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A gyám a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője.
A gyermek számára elsősorban azt a személyt kell gyámjául nevezni, akit a szülő (szülői felügyeleti joga megszűnése előtt) közokiratban vagy végrendeletben megnevezett.
Ha nem rendeltek a szülők gyámot, vagy ha a megnevezett személy nem alkalmas a tisztségre, vagy azt nem fogadta el – akkor a gyámhivatal keres gyámot, elsősorban a gyermek arra alkalmas rokonát, ha nincs ilyen, akkor a gyámhatóság egy olyan személyt rendel gyámul, aki a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállalt.
Nem viselhet gyámságot (még akkor sem, ha a szülők őt nevezték meg), aki

• 18. életévét még be nem töltött kiskorú
• aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
• aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
• akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;
• akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy
• akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.

Szintén nem lehet gyám az, aki annak átvételében gátolva van, illetve, akinek kirendelése a kiskorú érdekeit veszélyeztetné.
(2013. évi V. törvény 4:223 – 4:244. §)

 

Gondnokság

Cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésről, illetve a gondnokság alá helyezés megszüntetéséről csak a bíróság határozhat. A gondnokságnak két formája van:

• - a cselekvőképességet korlátozó, illetve
• - a cselekvőképességet kizáró gondnokság.

1.) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság, azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt (általános jelleggel, vagy egyes ügycsoportok vonatkozásában) tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

2.) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság, azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt) tartósan teljes mértékben hiányzik.

A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata általában semmis, helyette törvényes képviselője (gondnoka) jár el, a korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselő beleegyezése, utólagos jóváhagyása kell. (De vannak olyan jognyilatkozatok, melyeket önállóan a gondnokság alatt lévő is megtehet; illetve olyanok melyekhez a gyámhatóság jóváhagyása is kell.)

Fontos szabály, hogy a korlátozott cselekvőképességen, illetve cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre, csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége hiányzik vagy korlátozott (kivéve, ha valaki cselekvőképességét illetően megtévesztette a másik felet).

Gondnokság alá helyezési pert az illető személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság, illetve az ügyész indíthat. A gondnokság alá helyezést megszüntető pert ezeken kívül a gondnokolt személy és a gondnok is indíthat.
Tekintve a gondnokság alá helyezési per természetét, igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelése minden esetben kötelező.

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

Gondnokká a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában (közokiratban) kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására alkalmasnak mutatkozik
Ha hozzátartozó nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik.

A gondnok (a bírói ítéletben meghatározott ügyekben, vagy általános jelleggel) a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gondnok indokolt esetben, illetve, ha vállalja a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.

A gondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhivatal felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhivatalnak. Amennyiben vagyont is kezel, az előző évre vonatkozó számadását minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig köteles a gyámhivatalnak benyújtani, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot vele közölték (rendszeres számadás). A számadáshoz csatolni kell a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.