A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

A gyermekek napközbeni ellátása

Azoknál a családban nevelkedő gyermekeknél jöhet szóba, akiknek a napközbeni ellátásáról a szüleik (vagy nevelőik, gondozóik) a munkavégzésük, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető a gyermekek életkorának megfelelően különösen

• 1. bölcsődében,
• 2. hetes bölcsődében,
• 3. családi napköziben,
• 4. házi gyermekfelügyelet keretében,
• 5. nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint
• 6. a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (1997. évi XXXI. tv 41. §)

Bölcsőde

A szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek húszhetes korától a harmadik életévének a betöltéséig kérheti a gyermeke felvételét a bölcsődébe. A bölcsőde vállalhatja fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását, a gyermek 6 éves koráig .A bölcsődei ellátás igénybe vétele önkéntes, de a gyermek bölcsödébe történő felvételét a szülőn kívül kezdeményezheti a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is. A szülő hozzájárulása azonban mindenképpen szükséges az ellátás igénybevételéhez. A felvételi kérelemhez csatolni kell a házi gyermekorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján alkalmas a bölcsődei gondozásra, mert ha valamilyen fertőző betegségben szenved, nem járhat bölcsödébe. A felvételi kérelmet és az igazolást az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A bölcsődei ellátást a gyermek három éves koráig lehet igénybe venni, ezért ha a gyermek a harmadik életévét már betöltötte az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31-én). Előfordulhat, hogy a bölcsőde orvosa még nem javasolja az óvodai jelentkezést, mert a gyermek a testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett arra. Ebben az esetben a gyermek a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-ig járhat a bölcsődébe.(1997. évi XXXI. tv 42. §)

Hetes bölcsőde

Az alapfeladatként nyújtott ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg. A hetes bölcsödébe csak azokat a gyermekeket lehet felvenni, akiknek az otthonában - a család szociális helyzete, illetve az otthoni körülmények miatt - hét közben nem biztosítható az egészséges testi vagy szellemi fejlődése. A hetes bölcsődékben hetenként legalább 120 órában, bentlakásos formában biztosítják az elhelyezést. Ezt az ellátási formát azonban csak addig lehet igénybe venni, amíg az elhelyezésre okot adó körülmények fennállnak.

Családi napközi

A családi napközit igénybe vehetik: 1, a bölcsődei vagy óvodai ellátásban nem részesülő gyermekek; 2. az iskolai oktatásban résztvevő gyerekek az iskola nyitvatartási idejét követően, különösen azok, akik az iskolai napközit vagy tanulószobát nem veszik igénybe; illetve 3, a fogyatékos gyermekek, és itt részükre sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani. Ez az ellátási forma mindig kiscsoportos elhelyezést biztosít, ahová húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. (1997. évi XXXI. törvény 43. §)

 

Családi gyermekfelügyelet

 A családi gyermekfelügyelet az ellátást nyújtó saját otthonában történik; kettő éves és négy éves kor között nyújt a gyermekeknek életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkezést. Ily módon – a saját gyereket is beleszámítva – egyszerre három gyermek látható el. (1997. évi XXXI. törvény 43/A. §)

 Házi gyermekfelügyelet

 A gyermek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosítja, ha állandó, vagy időszakos ellátása intézményben nem biztosítható, és a szülő sem tudja megoldani a gyermek napközbeni ellátását. A házi gyermekfelügyelet időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik, s keretében a gyermek egészségi állapotának, életkorának megfelelő gondozást, felügyeletet kell biztosítani. A tevékenység keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja. (1997. évi XXXI. törvény 44. § -a)

 

Alternatív napközbeni ellátás

 Játszótéri program, játszóház, klub keretében nyújtott napközbeni ellátás, melynek alapvetően két típusa van: az egyikbe tartoznak azok a programok, melyek a szülő és a gyermek közötti kapcsolat erősítését szolgálják, a gyermek szocializációját segítik, a másikba pedig minden olyan tevékenység, mely a csellengő, vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosít napközbeni felügyeletet (sport- egyéb foglalkozás, étkezés).(1997. évi XXXI. törvény 44/A. §)

 

Óvoda

A gyermek harmadik életévének betöltését követően járhat óvodába. Az óvodai ellátás igénybe vétele a gyermek öt éves koráig nem kötelező, azonban ezt követően, az óvodai nevelési év első napjától (minden év szeptember 1-jétől) kezdődően, legalább napi 4 órában óvodába kell járnia. A gyereket az óvodába jelentkezés vagy átvétel útján lehet felvenni. A szülő azonban az óvodai nevelési év alatt bármikor kérheti a gyermek óvodába történő felvételét, vagy egy másik óvodába történő átvételét. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni vagy átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülő dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodai felvételről hozott döntést a szülőkkel írásban is közölni kell, amely ellen a közléstől (vagy a tudomásra jutástól) számított 15 napon belül felülbírálati kérelemmel lehet élni. Az ötéves életkort betöltött gyerekek óvodai felvételi kérelmét a gyermek lakóhelye körzetében található óvoda nem utasíthatja el. Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, a gyermek lakóhelye szerinti óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, illetve annak a gyermeknek a felvételét, aki jogosult a napközbeni ellátásra, vagy felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

Az új köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) által bevezetett változások 2015. szeptemberétől:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szabályozás először tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2012-ben születtek és 2015. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

FONTOS! 2009. január 1-től megszűnt az a szabály, mely szerint gyermekgondozási támogatást (GYET) igénybe vevő szülő gyermeke csak napi 5 órát lehet az óvodában, tehát ezentúl teljes napra elhelyezhetők.