A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Gyermekek után járó ellátások

Családtámogatási ellátási formák (1998. évi LXXXIV. törvény)

Családi pótlék

A szabályozás alapján két részből áll a családi pótlék: a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. A továbbiakban iskolás korig nevelési ellátást, a tanköteles kor elérését követően pedig iskoláztatási támogatást kapunk.
A családi pótlékra jogosult többek közt:

• - a vérszerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs;
• - a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után;
• - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám;
• - az a személy, akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte;
• - az, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az örökbefogadási eljárás már folyamatban van;
• - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek után.

Saját jogán jogosult a támogatásra az a személy, aki:

• - 18. életévét betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, feltéve, ha utána 18. életéve betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
• - a közoktatási intézményben tanuló, nagykorú személy (annak a tanévnek a végéig, melyben a 20. életévét betölti)
• - akinek mindkét szülője elhunyt;
• - akinek a vele egy háztartásban élő egyedülálló szülője elhunyt;
• - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
• - akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
• - aki a szülővel nem él egy háztartásban.
• A támogatás az után a gyermek után jár, aki:
• - még nem tanköteles,
• - tanköteles (18 éves koráig),
• - közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 20. életévét.

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár családi pótlék, akkor sem, ha csak 18 éves. Az ilyen gyermeket azonban figyelembe kell venni a támogatás összegének megállapítása szempontjából.

A családi pótlék összege jelenleg:

• - 1 gyermekes család esetén 12 200,-/hó/gyermek
• - 1 gyermekes egyedülálló esetén 13 700,-/hó/gyermek
• - 2 gyermekes család 13 300,-/hó/gyermek
• - 2 gyermekes egyedülálló esetén 14 800,-/hó/gyermek
• - 3 és több gyermekes család esetén 16 000,-/hó/gyermek
• - 3 és több gyermekes egyedülálló esetén 17 000,-/hó/gyermek
• - tartósan beteg gyermek esetén 23 300,-/hó/gyermek
• - tartósan beteg gyermeket egyedül nevel esetén 25 900,-/hó/gyermek
• - nevelőszülőnél nevelt gyermek esetén 14 800,-/hó/gyermek.

Az új szabályozás szerint, amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor az iskola igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a várható következményekre. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

A családi pótlék ezután természetben is nyújtható, legfeljebb hat hónapra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően.

Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője – a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

Módszertani útmutató az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó jogszabályokhoz

Gyermekgondozási segély (GYES)

 

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, illetve a gyám, saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életéve betöltéséig.
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén annak 10. életéve betöltéséig jár az ellátás, ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig.
A nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re a szülő jogán, a gyermek első életévének betöltése után, amennyiben a gyermek gondozása a szülők háztartásában történik, akik lemondanak az ellátásról és egyetértenek abban, hogy a nagyszülő vegye igénybe a GYES-t.

 

Újdonság, hogy az örökbefogadó szülő is jogosult lehet a GYES-re a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától hat hónapig, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a fenti életkort már betöltötte, azonban 10. életévét még nem töltötte be.

A GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal (2017-ben 28 500,-).

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy (a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját kivéve) - kereső tevékenységet:
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
- a gyermek egyéves kora időkorlátozás nélkül folytathat.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, legfeljebb heti 30 órában folytathat. A GYES-ből nyugdíjjárulékot vonnak, ezért szolgálati időnek számít.

 Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

A szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet, illetve időbeli korlátozás nélkül dolgozhat, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermek teljes napra elhelyezhető óvodában, bölcsödében. Már nem él a napi 5 órás korlátozás.

Anyasági támogatás

E támogatásra jogosult:

• - a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal terhesgondozáson vett részt (koraszülés esetén legalább egyszer);
• - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; illetve
• - a gyám, ha a gyermek születését követően 6 hónapon belül jogerős határozattal a gondozásába kerül.

Az anyasági támogatás összege egyenlő a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával (ikergyermekek esetén 300 %-ával).
Az ellátást a születést követő 6 hónapon belül lehet megigényelni.
Nem jár a támogatás akkor, ha a szülők a születést megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy, ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.

Biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások (1997. évi LXXXXIII. törvény)

Csecsemőgondozási díj (CSED)

 

Az ellátás annak a biztosított nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt és a biztosítás tartalma alatt szült.
Akkor is jár a CSED, ha az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl a baleseti táppénz ideje alatt szült, illetve a baleseti táppénz folyósításának megszűnését követő 28 napon belül szült. Az ellátás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (168 nap, kivéve a Munka Törvénykönyvében a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor), melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni.
Az előzetes biztosításban töltött időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj idejét; a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot; a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét
A CSED összege a napi átlagkereset 70 %-a, egy napra jutó összegét a táppénz-számítás szabályai szerint kell kiszámolni.
Nem jár a CSED a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított anya a teljes keresetét megkapja; vagy ha az anya bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez.

 

Gyermekgondozási díj (GYED)

 

GYED-re az a biztosított szülő jogosult,
•  aki a GYED igénylését (anya esetén a szülést) megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt; illetve
•  a CSED-ben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a CSED igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
A 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még beszámítható:
• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, CSED ideje,
• a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, valamint
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.
A GYED összege a napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a.
 

Az ellátás a CSED, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól annyi napig jár, amennyit a jogosult előzetesen biztosítási jogviszonyban töltött, de maximálisan a gyermek kétéves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az előző mondatban meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár. 

"Diplomás GYED"

Diplomás gyed-re az a 2013.12.31-ét követően születetett gyermek édesanyja jogosult, aki - többek között - felsőfokú tanulmányai alatt vagy a tanulmányok megszűnését követő 1 éven belül szül.
Feltételei:
- egyébként gyermekgondozási díjra nem jogosult,
- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
- a gyermeke az előző pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
- a gyermeket saját háztartásában neveli,
- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
- a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
A "diplomás GYED" a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.