A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Haláleset

Egy ember életében a legmegrázóbb esemény, ha egy hozzá közelálló meghal. Ilyenkor a gyász mellett sokkal nehezebb az ezzel járó intézkedéseket is megtenni.

Ha a haláleset otthon történt, akkor értesíteni kell a család háziorvosát, hogy a halott vizsgálatot elvégezze, s kiállítsa a halott vizsgálati bizonyítványt (halotti bizonyítvány). Az elhunyt elszállításáról az orvos intézkedik. Az orvos külön felhívja a figyelmet, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg. Az elhunyt személyről a nemesfém ékszereket az elszállítás előtt le kell venni, és az eltemettetőnek vagy a közeli hozzátartozónak elismervény ellenében át kell adni. 

Ha az elhalálozás kórházban történt, akkor a halott vizsgálati bizonyítványt, a kórházi felvételi iroda állítja ki, és adja át a hozzátartozónak.

Ha munkahelyen, közterületen, közúti járművön történik haláleset, azt a rendőri szerveknek is jelenteni kell.

Halotti anyakönyvi kivonat

A halálesetet anyakönyvezés végett a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz, külföldön történt halálesetet a fővárosi főjegyzőnél kell bejelenteni.

 

Járművön történt haláleset esetében a holttest járműről történő leemelésének helye határozza meg az illetékességet, talált holttest esetében a holttestet megtalálásának helye; a halál tényének bírósági megállapítása esetén a bíróság által a haláleset helyeként megjelölt hely; továbbá a bíróság holttá nyilvánító határozata esetében a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jár el.

A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon be kell jelenteni anyakönyvezésre. Intézetben történt halálesetet az intézet vezetője köteles bejelenteni, az intézeten kívüli halálesetet az elhunyttal egy lakásban élőnek vagy az elhunyt hozzátartozójának, illetve annak kell bejelentenie, aki a halálesetről tudomást szerzett.

Ha a bejelentő magánszemély, a bejelentéskor be kell mutatnia a személyi igazolványát. A haláleset bejelentésekor át kell adni az anyakönyvvezetőnek az elhunyt magyar állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját, az orvos által kiállított halotti bizonyítványt, továbbá - ha a bejelentő rendelkezésére áll - az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot (az anyakönyvvezető erről átvételi elismervényt ad).

A Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként vagy menekültként élt személy halálesetének bejelentésekor személyazonosító okmányait, személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát, a családi állapotát tanúsító okiratát, továbbá az orvos által kiállított halott vizsgálati bizonyítványt kell az anyakönyvvezetőnek átadni, aki azokat bevonja.

Ha a külföldi (hontalan) elhunyt sem letelepedett, sem menekült jogállással nem rendelkezett, a halál bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá az orvos által kiállított halott vizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek át kell adni. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányát érvényteleníti, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentőnek visszaadja.

Az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal köteles anyakönyvezni. A halálesetet hivatalból kell anyakönyvezni, ha a bejelentésre kötelezett személy nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta és a haláleset az anyakönyvvezető tudomására jut.

Az anyakönyvezést legfeljebb harminc napra el lehet halasztani, ha a bejelentéskor valamennyi anyakönyvi adat nem áll rendelkezésre, és a hiányt előre láthatólag pótolni lehet. Az anyakönyvezés elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek igazolást ad. Ha az anyakönyvezés elhalasztását követően harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, és legalább az elhunyt családi és utónevét, valamint a személyazonosság megállapítására alkalmas további egy adatot nem sikerült felderíteni, a halálesetet az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályai szerint jegyzik be.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezi a magyar állampolgár külföldön történt halálesetét (hazai anyakönyvezés); a halálesetét annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak; a bíróság holttá nyilvánító határozata, továbbá a halál tényének bírósági megállapítása esetében, ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, illetve ha a bíróság külföldi helyben határozta meg a feltételezett halál helyszínét.

A halotti anyakönyv nyilvántartja

• 1.a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap),
• 2.a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, családi állapotát, lakóhelyét, születési helyét,
• 3.a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét,
• 4.a meghalt személy házastársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, házasságkötés helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság fennállott,
• 5.a meghalt személy külföldi állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen állampolgárságát,
• 6.a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

A halált követően kiadott halotti anyakönyvi kivonat illetékmentes, azonban ha később szükség lesz egy újabb példányra - meghatározott kivételektől eltekintve - 2000 forint illetéket kell érte fizetni Jó tudni, hogy számos későbbi, örökléssel, átírással kapcsolatos ügyben kell bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot, ezért érdemes több fénymásolatot készíteni róla.

Temetés

(1999. évi XLIII. törvény)

(A hozzátartozók kímélésére a kegyeleti szolgáltatók általában vállalják a temetés teljes körű ügyintézését (pl.: halotti anyakönyveztetés, sírnyitási engedély beszerzése).)

A temetés megrendeléséhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat és a halott vizsgálati bizonyítvány egy példánya. A temetésre kötelezett: az, aki azt szerződésben vállalta; akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; ezek hiányában az elhunyt halála előtt vele együtt élő házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa; ha ilyen sincs, akkor az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

Amennyiben nincs temetésre kötelezett személy (vagy az ismeretlen helyen tartózkodik), illetve ha a temetésre kötelezett személy e kötelezettségét nem teljesíti, akkor a halál helye szerinti települési önkormányzat polgármestere köteles gondoskodni a temetésről (köztemetés). (1993. III. törvény 48. §)

Temetni lehet: koporsóban; hamvasztás esetén pedig az urnába helyezett hamvak eltemetése, elhelyezése vagy szétszórása útján lehet. A temetés történhet világi vagy egyházi szertartás szerint.

A temetés módjára és helyére az elhunyt még életében tett rendelkezése az irányadó (feltéve, ha ez nem ró aránytalanul nagy terhet az eltemettetőre), ha ilyen nyilatkozatot nem tett, akkor ezeket az határozza meg, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodik.

Koporsós temetés esetén a halottat a halott vizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 96 órán belül kell eltemetni, kivéve, ha a halottvizsgálatot végző orvos ettől eltérő engedélyt adott; vagy, ha a holttestnek a temetésig történő hűtése biztosított (ezt a temetés helye szerinti intézet engedélyezheti, s a temetést ilyen esetben 8, 15 napon belül kell elvégezni.

Hamvasztásos temetés esetén a temetést végző szolgáltató köteles tájékoztatást adni a hamvasztást végző üzem címéről. A hamvasztásos temetést lebonyolító szolgáltató a ravatalozást követően (legkésőbb az elhunytnak a hamvasztóba történő szállítása előtt) köteles az eltemettető vagy meghatalmazottja jelenlétében a halotton levő nemesfém ékszereket számba venni, és azokat az eltemettetőnek vagy meghatalmazottjának - elismervény ellenében – átadni.

Az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, vagy urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is temethető. Az eltemettető kívánságára az urnát ki kell adni az urna átvételének igazolásával. Az így kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos, továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti kívánalmak biztosíthatók. Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.

A hamvak szétszórására lehetőség van a temető arra kijelölt helyén és a temetőn kívül is. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak. A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.

Hagyományos sírhelybe történő rátemetés, illetve sírboltba történő koporsós temetés esetén az ÁNTSZ sírnyitási engedélyéhez 1500 forintos illetékbélyeg szükséges. A rátemetési engedélyt szükség esetén a kegyeleti szolgáltató beszerzi. A lakáson történő elhalálozás esetén a hamvasztási engedélyt az elhunyt lakhelye szerint illetékes ÁNTSZ adja meg.

A koporsós sírhelyek használati ideje az utolsó koporsós temetkezéstől számított 25 év, az urnafülkéké, urnasíroké, urnakriptáké 10 év. A koporsós sírhelybe elhelyezett urna nem hosszabbítja meg a használati időt. A sírbolthely használati ideje 60 vagy 100 év. A használati idő lejárta után a helyeket újra kell váltani.

Az elhunyt külföldre szállításához, a halál megállapításának helye szerint illetékes városi tisztiorvosi szolgálathoz kell benyújtani a kérelmet, melynek tartalmaznia kell a szállítandó halott nevét, utolsó lakhelyét, a halált okozó betegség megnevezését, a halál napját; valamint meg kell adni azoknak a településeknek a megnevezését, ahonnan és ahova a szállítás történik; a szállító jármű megjelölését, valamint meg kell nevezni a kísérőt. A kérelemhez csatolni kell az elhunyt halottvizsgálati bizonyítványát, vagy a halotti anyakönyvi kivonatot és az előírt általános illeték befizetésének igazolását. Az elhunyt külföldről Magyarországra szállításához az engedélyt a magyar külképviseleti hatóság adja ki.

A korábbi temetési segély helyett 2014. január 1-jétől önkormányzati segélyt lehet igényelni, ennek feltételeit jogszabályi keretek között az önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.