A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Házasságkötés

Vonatkozó jogszabály 2014. március 15-től: a Polgári törvénykönyv családjogi fejezete.                         

Ha megtaláltuk az igazit és úgy döntöttünk, hogy összekötjük az életünket vele, már csak ki kell mondani a boldogító igent! Vagy akad más teendő is?

Magyarországon érvényesen házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet (az, aki betöltötte 16. életévét gyámhatóság engedélyével megteheti ezt, ami egyébként a nagykorúság megszerzésével jár). Csak az anyakönyvvezető előtt tett személyes nyilatkozat eredményez házassági köteléket, az egyházi esküvőt nem ismeri el az állam. Azonos nemű személyek 2009. július 1-től anyakönyvvezető előtt tett közös nyilatkozatukkal bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, amely a házastársakéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. (2009. évi XXIX. törvény)

A házasság létrejötte

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Az anyakönyvvezető a házasság létrejöttének a tényét megállapítja, s a házasságkötés tényét az anyakönyvbe bejegyzi. (Ptk. 4:5. §)

A házastársak között létrejövő személyi viszonyok

A házastársak kötelesek együttműködni és egymást támogatni; hűséggel tartoznak egymásnak. (4:24. §) A házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is. A házastársak a lakóhelyüket egymással egyetértésben választják meg. (4:25-26. §)

Házasságkötés külföldön

Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet kérni. Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki.
Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt is köthetnek házasságot, amennyiben a kormány erre a külképviseleti hatóságot felhatalmazta. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni.
A tervezett házasságkötés szerinti állam illetékes hatóságától kell érdeklődni, hogy milyen okmányokat kell benyújtani, továbbá meg kell tudni azt is, hogy milyen fordítást fogadnak el, illetve, hogy az adott állam kér-e valamilyen felülhitelesítést a magyar okiratokra, ez országonként eltérő lehet.

Házasságkötés külföldivel

Ha a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. A külföldinek saját állama illetékes szervétől igazolást kell beszereznie, amely bizonyítja, hogy államának joga szerint nincs törvényes akadálya a házasságának. Ezt az igazolást és a többi csatolandó iratot a házasságkötés helye szerint közigazgatási hivatal vizsgálja meg, majd ezt követően eldönti, hogy a külföldi állampolgársága szerinti ország joga alapján a házasságkötésnek van-e akadálya. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó (tehát a magyar jog). (1979. évi 13. tvr. 37. §)
Az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni az alábbi dokumentumokat:
1. az útlevelet, illetve Magyarországon élő külföldi esetén a külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolványt vagy tartózkodási engedélyt,
2. a külföldön kiállított születési anyakönyvi kivonatot és annak hiteles magyar fordítását,
3. a lakóhely igazolásáról szóló tanúsítványt és annak hiteles magyar fordítását,
4. a családi állapot igazolását és annak hiteles magyar fordítását (ezeket a magyar állampolgárok közötti házasságkötésre vonatkozó szabályokkal megegyezően kell igazolni, azzal az eltéréssel, hogy a külföldi állampolgár bontóperi ítéletét az anyakönyvvezetőnek meg kell küldenie véleményezésre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának.
5. a külföldinek igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés megadását az együttesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére illetékes anyakönyvvezetőnél kérhetik.

A házasságkötésre egyebekben a magyar szabályok irányadók.

Névváltozás

A házasságkötéssel lehetőség nyílik arra, hogy névváltoztatással éljünk.
A feleség választása szerint:
1. viselheti tovább saját születési nevét (Kis Éva),
2. férje teljes nevét a házasságra utaló toldással (Nagy Pálné), melyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja (Nagy Pálné Kis Éva),
3. férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (Nagyné Kiss Éva),
4. férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Nagy Éva).
A férj viselheti tovább saját nevét (Nagy Pál), vagy felesége családi nevéhez hozzákapcsolhatja saját utónevét (Kis Pál).
A házasok házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve saját utónevüket (Kis-Nagy vagy Nagy-Kis).
A házasulóknak a névviselésről meg kell egyezniük, de figyelemmel kell arra lenniük, hogy csak egyikük veheti fel a másik családi nevét. Az anyakönyvvezető felhívására nyilatkozni kell a névviselésről.