A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

Középiskola, érettségi

Jelentkezés

Az általános iskolák minden év október 31-éig tájékoztatják szóban a nyolcadik évfolyamosokat, írásban pedig a hetedik évfolyamosok szüleit a felvételi eljárás menetéről. A középfokú iskola (gimnázium, szakközépiskola, vagy szakiskola) szintén felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles nyilvánosságra hozni.
A középfokú iskolai felvételihez jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kell kitölteni, amelyeket a nyolcadik évfolyamot végző tanulók az általános iskolájukban szerezhetnek be. A jelentkezési lapot - az oktatási miniszter által meghatározott időpontig - választott középfokú iskolánként egy-egy példányban kell kitölteni, a nyolcadik évfolyamot végző tanulók jelentkezését az általános iskolában kell leadni, azt az iskola továbbítja (az egyéb jelentkezőknek közvetlenül a középfokú iskolába kell eljuttatni azt). A jelentkezések számát jogszabály nem korlátozza.
A jelentkezőnek - a jelentkezési lapok számától függetlenül - ki kell állítania két példányban egy úgynevezett tanulói adatlapot is melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén feltüntetve a felvételi kérelmek rangsorát. A felvételi kérelmek rangsorát a középfokú iskola nem ismerheti meg. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat is.
(Egyházi iskolák a felvételi előfeltételeként kiköthetik valamely vallás elfogadását, a pedagógiai programjukba beépíthetik az adott vallás tanításait. Ezen intézményeknél a jelentkezési lapon kérhető a jelentkező nyilatkozata arról, hogy elfogadja-e az adott vallást, világnézetet.)
A jelentkezések új, módosító tanulói adatlap kitöltésével megváltoztathatók. Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tanulmányi terület írható be, illetőleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetők. Új tanulmányi terület csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.

Felvételi

A középiskolai felvételi általános és rendkívüli felvételi eljárási szakaszokban szervezhető.
Az általános felvételi egy fordulóból áll.
A felvételt hirdető iskola az utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon hozza nyilvánosságra, függeszti ki a felvételi eljárás eredményeit. Amennyiben a felvételiző vagy a szülő kéri, az eredményt előre megadott egyéni adat (pl. jelszó) feltüntetésével teszi közzé.
A Felvételi Központ az egyes középfokú iskolák adatszolgáltatása alapján országos számítógépes nyilvántartást vezet arról, hogy melyik tanuló hová és milyen sorrendben jelentkezett középfokú iskolába. Ha ugyanazt a jelentkezőt több helyre is felvették, a rangsorban előrébb szereplő iskolát jelzi a rendszer, mint jelentkezést elfogadó iskolát. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet.
A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értenek egyet.
A kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll.
Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Ha az általános felvételi eljárás keretében a középiskolába felvehető tanulói létszámnak csak kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának kell döntenie.
Felvételi meghallgatás nélkül nyer felvételt a középfokú iskolába az a tanuló, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) a kötelező felvételre kijelölt iskola körzetében található. A körzetet és magát a kötelező felvételt biztosító iskolát a fenntartó jelöli ki. Sajátos nevelési igényű, tanköteles gyermekek esetében pedig a jegyző által kijelölt iskolába kötelező felvenni a tanulót.

Jelentkezés az érettségire

Ha az érettségire készülő diák tanulói jogviszonya fennáll, akkor abban a középiskolában kell jelentkeznie, amelynek a tanulója. A tanulói jogviszony megszűnését követően középszintű érettségi vizsgára a vizsgabizottságot működtető középiskolában, vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál (OKÉV), emelt szintű érettségi vizsgára pedig az OKÉV-nál lehet jelentkezni.
Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához.
Az egyes vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megtartására rendelkezésre álló időszakot, továbbá az írásbeli vizsgák vizsganapjait rendelet rögzíti. A rendelet által megszabott időszakon belül a középszintű érettségi esetén a vizsgabizottságot működtető iskola vezetője, azaz az igazgató, emelt szintű érettségi esetén az Oktatási Hivatal jelöli ki a szóbeli vizsgák napjait. Az emelt szintű érettségi vizsgákat - mind a szóbeli, mind az írásbeli, mind a gyakorlati vizsgarész vonatkozásában - általában a középiskolák bevonásával kizárólag az Oktatási Hivatal szervezi meg.

Érettségi vizsga

2005 óta érettségi rendszerünk kétszintű. Az egyes érettségi tantárgyakból középszinten, vagy emelt szinten lehet vizsgát tenni; az érettségiző szabadon választhatja meg a vizsga szintjét.
Az érettségizőnek öt tantárgyból kell vizsgáznia, melyből négy kötelező, ezek: 1.) a magyar nyelv és irodalom, 2.) a történelem, 3.) a matematika, és 4.) az idegen nyelv. (A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett nemzetiségi nyelv és irodalom.) Az ötödik tárgyat minden tanuló maga választja meg, ez a kötelezően választott vizsgatárgy.
Emellé a vizsgázó még további szabadon választott vizsgatárgyakat jelölhet meg.
Érettségi vizsgára csak akkor lehet jelentkezni, ha a tanuló az adott tantárgyból teljesítette az iskola tantervében előírt követelményeket, tehát kapott valamilyen év végi osztályzatot.
A rendes érettségi vizsgát a tanuló a középiskola befejezése után, de még tanulói jogviszonyának fennállása alatt vagy a megszűnését követően első alkalommal tesz.
Valamennyi középiskola május-júniusban szervezi a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgákat. Ezt az időszakot nevezhetjük "klasszikus" érettségi vizsgaidőszaknak; október - novemberben kizárólag a kijelölt középiskolákban tarthatnak érettségi vizsgát. Ekkor ugyancsak rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és a javító érettségi vizsga szervezhető.
A tanulói jogviszony fennállása alatti érettségi vizsga ingyenes.
Ha a tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyam második alkalommal történő megismétlése esetén is megbukik, akkor az érettségi vizsgáért, illetőleg a szakmai vizsgáért térítési díjat kell fizetnie. Tandíjat kell fizetnie akkor is, ha a tanulói jogviszonyának megszűnése után kezdi meg az érettségi vizsgáját. Ez esetben a jelentkezési laphoz a térítési díj, illetve a tandíj befizetésének igazolását kell csatolni Három vizsgarész lehetséges: a szóbeli, az írásbeli és a gyakorlati.
Az írásbeli vizsga.
A kötelező érettségi vizsgatantárgyak esetében az írásbeli vizsga a központi feladatlapok megoldását jelenti, amelyeket az Oktatási Hivatal készít el.
A szóbeli vizsga
A vizsgáztatást reggel nyolckor lehet elkezdeni, és legkésőbb este hat óráig tarthat. Az érettségizőnek legalább fél órával hamarabb meg kell érkeznie. A szóbeli vizsga általában nyilvános, de az elnök a nyilvánosságot hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, sőt ki is zárhatja.
A 2004/2005. tanévet, s az azt követő tanéveket befejező diákoknak már nem kellett, s nem kell külön érettségit és külön felvételi vizsgát is letenniük, a főiskolák és egyetemek a kétszintű érettségin elért eredmények alapján döntenek a felvételről. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni.

Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele - az új köznevelési törvény rendelkezései szerint - legalább 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Ezt a szabályt először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében kell alkalmazni. A közösségi szolgálat megszervezéséről, dokumentálásáról, kereteiről ezen a honlapon lehet bővebben olvasni.

Nyelvvizsga

Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az akkreditált, vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által az akkreditált vizsgarendszer szerint lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga.
A nyelvvizsga típusa szerint lehet:szóbeli, írásbeli és komplex. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek.
A nyelvvizsga fajtája szerint pedig: általános nyelvi, vagy szaknyelvi.
A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokon minden nyelvi készséget teljes körűen mér.
Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú jelölt jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét.
A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, vizsgáztatási joggal rendelkező akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhet nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik.
A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik.
A vizsgázóval a vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint szóbeli teljesítményének értékelését megtekintheti.
A vizsgaközpont legkésőbb a vizsgaesemény időpontjától számított 60 napon belül köteles a bizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.
Az eredmény közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással.

Államilag akkreditált nyelvvizsgarendszerek: itt.