16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.
A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az eMagyarország Program keretében valósult meg.
Öröklés
Az öröklésre vonatkozó szabályokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza. Örökölni továbbra is a törvény szerint, illetve végintézkedés alapján lehet azzal, hogy ha van végintézkedés, akkor az öröklés rendjét az határozza meg.
Törvényes öröklés
1. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha több gyermek van, akkor fejenként egyenlő részben örökölnek. Ha valamelyik gyermek meghal, annak leszármazottjai öröklik a rá eső részt.
2. A házastárs helyzete: az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
- - a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
- - egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. A házastárs viszont igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását, a megváltásra kerülő vagyonból a házastársat egy gyermekrész illeti meg.
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
Végintézkedésen alapuló öröklés
Az örökhagyó személyesen hagyatékáról vagy annak egy részéről végintézkedést tehet.
A végrendelet fajtái:
- közvégrendelet,
- írásbeli magánvégrendelet,
- törvényben meghatározott esetekben szóbeli rendelet (szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé).
Az örökhagyónak a végrendeletben meg kell nevezni az örökös(öke)t. Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.
Osztályos egyezség
Az örökösök a hagyatékot - kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan - a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
Kötelesrész
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó érvényesen kitagadott. A végrendeletben pontosan meg kell határozni a kitagadás okát.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik a kötelesrész alapjához:
1. az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;
2. az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
4. a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
A kötelesrész mértéke: a törvényes örökrész harmadrésze a kötelesrész.
A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Elsősorban pénzben kell kiegyenlíteni, azonban az örökhagyó kifejezett kívánságára természetben kell kiadni. Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását.
Illeték
Öröklés esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni; az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetében nem kell illetéket fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.
Az illeték mértéke: az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Abban az esetben, ha az általános mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.
Az illeték alapja: az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az Itv. 13. § (2) bekezdése szerinti csökkentett forgalmi értéke.
Mentesség az öröklési illeték alól:
- a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
- a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
- az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;
- az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
- az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;
- az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.
Jogszabályok: 2013. évi V. törvény, 1990. évi XCIII. törvény